Legalábbis a fény nem személyválogató…
Ma reggel kilépve a Körútra elképesztő fényár fogadott, egy hűvös novemberi reggelhez meglepő módon. Egyből érzékeltem, hogy a nálam lévő géppel ezt a hangulatot jó lenne megörökíteni, de már sokszor fulladt kudarcba hasonló kísérletem. Hisz ilyenkor bármire nézek a szememmel szép, és a sok mindent akarással végül egy semmit mondó kép született mindig. Most bevillant az ötlet, hogy válasszak ki egy részletet és vigyem el a valóság egy részletében az egészet. Hogy lehet a legtöbb egy részlet? Tükrödződés. Tükröződés? Villamos oldala! A villamos már elindult az Oktogontól. Táska letesz, gép előkap, lencsevédő zsebretesz, rekesz beállít, expozíciós mód A-ra, záridő a gépre bízva, ajtó nyílik, odalépek, komponálok, várok, KATT. A többit a képre bízom…
És igen!