Egyenlők

Egyenlők

 

Legalábbis a fény nem személyválogató…

Ma reggel kilépve a Körútra elképesztő fényár fogadott, egy hűvös novemberi reggelhez meglepő módon. Egyből érzékeltem, hogy a nálam lévő géppel ezt a hangulatot jó lenne megörökíteni, de már sokszor fulladt kudarcba hasonló kísérletem. Hisz ilyenkor bármire nézek a szememmel szép, és a sok mindent akarással végül egy semmit mondó kép született mindig. Most bevillant az ötlet, hogy válasszak ki egy részletet és vigyem el a valóság egy részletében az egészet. Hogy lehet a legtöbb egy részlet? Tükrödződés. Tükröződés? Villamos oldala! A villamos már elindult az Oktogontól. Táska letesz, gép előkap, lencsevédő zsebretesz, rekesz beállít, expozíciós mód A-ra, záridő a gépre bízva, ajtó nyílik, odalépek, komponálok, várok, KATT. A többit a képre bízom…

Pizza Prosciutto – első pizzám

Ma régi vágyamat valósítottam meg: megsütöttem az első 100%-ban saját készítésű pizzámat, a kelesztéstől a készre sütésig. 🙂 Íme a végeredmény, a bejegyzés további részében pedig kifejtem, miként is készült és képekkel illusztrálom az egyes lépéseket is.

Első pizzám

Első pizzám

A leírásért katt a folytatásra: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Csak én bírok képemnek hőse lenni…

Nagyon régóta tartoztam magamnak egy jó minőségű portré sorozattal, amit általános célokra használhatok. Nagyon örülök, amikor valami által megihletve meg tudom fogalmazni a gondolataimat, érzéseimet egy képben, melyeken az utóbbi időben a legtöbbször én voltam a fotó alanya is, de egy önéletrajzban vagy akár a honlapomra feltehető önarcképként egyik sem jó.

Frusztrált a tudat, hogy a felszerelésem bőven megvan egy ilyen képhez, elég sokat fotóztam másokat ahhoz, hogy tudjam, mit várok egy ilyen képtől, mégis mindig halasztottam. De a napokban kihasználva a csodálatos, szórt természetes fényt a lakásban és a fehér falat, mint háttér, objektív elé álltam. Elég kritikus vagyok általában a képeimmel, főleg bármilyen engem ábrázoló képpel, de ezekkel most határozottan elégedett vagyok és örülök, hogy végre jutott rá időm.

Néhány kép a „Folytatás”-ra kattintva megtekinthető.

Aztán igyekszem végre más jellegű fotókat is készíteni, vagyis inkább publikálni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Első esküvői fotózás

első esküvői fotózásom

első esküvői fotózásom

Tegnap voltam életem első olyan esküvőjén, amin mint fotós vettem részt. Hát, minden tiszteletem azoké, akik ezt az ágát űzik a fotózásnak, számomra nagyon nehéz feladat volt. Folyamatos figyelés, koncentráció, egész napos sürgés, szűk időkeretek szabta „most légy kreatív” kihívások, mindezt segítség nélkül – nagyon nehéz. Pláne, hogy szerettem volna a legjobbat adni, elkapni a legjobb pillanatokat. Meglátjuk mennyire tudott mindez megvalósulni.

Még csak a képek negyedénél tartok a feldolgozásban, de azt hiszem megvan a kedvencem (lásd fent). Ha az ifjú pár is megengedi, majd teszek fel ide a blogomra és facebook-ra is egy válogatást a legjobb képekből. Mindenesetre köszönöm a meghívást és a megelőlegezett bizalmat Rékának és Petinek és ezúton is sok boldogságot kívánok nekik!

Neked értened kell

Neked értened kel  - Graf Ádám

Tudom, ez nem fotó, de nem tudom lényem egyes részeit elválasztani egymástól, így hát úgy döntöttem kirakom ide is a dalomat, ami ma készült el (legalábbis a felvétel). Egy dalt, amit valakinek írtam, akit még nem ismerek, vagy legalábbis nem tudom, hogy ismerem-e. És tulajdonképpen ez is egy fotó: pillanatkép a lelkemről.

[soundcloud url=”http://api.soundcloud.com/tracks/98980991″ params=”” width=” 100%”  iframe=”true” /]